A valódi sikert azonban a 2000 novemberétől 2019 júliusáig futó Souto na Szlavi (Szlavi Show) hozta el Trifonovnak, amely jó eséllyel pályázik Bulgária legnépszerűbb szórakoztató műsorának címére.
Volt benne minden, stand-up, kabaré, tánc, beszélgetés, élőzene, de még tehetségkutató is, és szűk két évtizedes fennállása alatt megfordult itt – a valaha volt összes bolgár elnökön kívül – Lech Wałęsa, Mihail Gorbacsov, Steven Seagal, Franz Beckenbauer és Paulo Coelho is. (Ehhez képest már egészen eltörpül az az apró tény, hogy Trifonov szinkronszínész is,
az Angry Birds Movie-ben a piros madár bolgár hangja volt;
valamint az is, hogy 2005-ben majdnem ő képviselte az országot az Eurovíziós Dalfesztiválon, de a szavazás manipulált voltára hivatkozva az országos döntőben, mielőtt az ő száma következett volna, kiszállt a versenyből.)
2019 júliusában Trifonov felmondott a kereskedelmi bTV-nél, és 7/8 TV néven novembertől saját kábeltévét indított – ekkor már jó eséllyel fejében volt az, hogy 2020 februárjában pártot (vagy ahogy ő nevezi, „politikai terméket”) alapít, mert a párt kommunikációja igen komoly mértékben támaszkodott a 7/8 TV-re és Szlavi saját betelefonálós műsoraira.
A párt neve – némi csavarral, mert az eredeti elképzelést a választási bizottság nem engedte át – Trifonov 2013-as slágerére, a Nema takava durzsava (Nincs ilyen ország) c. dalra utal vissza,
amelyben a zenész leszedte a keresztvizet a független Bulgária minden létező vezetőjéről.
A dalt itt hallgathatja meg:
A szöveg kitér mindenre a politikai vezetők édesanyáitól („Jó estét, tisztelt nézők. Alszanak? / Köszöntjük a vezetőinknek a kedves anyjukat!”) az újságírókon („És a kabinet előtt rájuk várnak a firkászok / Olyan újságírók, akikről csak álmodsz / Be se szálltak még a terepjáróikba / De már nyúlnának is a nadrágjukba”), Bojko Boriszovon („Tudja valaki, hogy egy rendőr hogyan / ébred fel egy reggel olyan milliomosan?”) és a jogállamiságon („Ne mondják már, hogy jog meg konstitúció / Az országban minden csak prostitúció”) át a politikusok ledér erkölcseiig („Aztán mikor lezárul végre a vita / Elmegy szépen baszni a Diákvárosba”), a refrén pedig bír némi politikai mobilizációs értékkel („Meddig tűröd, hogy az életed hazugság? / Nincs ilyen ország! / És még meddig bírnád? / Nincs ilyen ország! / Nincs ebben semmi ráció / Elhalt az utolsó illúzió / Ebben az országban / A kormányon a butaság van”).